József tarka ruhája és álmai

• Olvasmány: 1 Mózes 37,2-22
• Alapige: 1 Mózes 37,18-20

„Amikor távolról meglátták Józsefet, még mielőtt a közelükbe ért, megegyeztek egymás között abban, hogy megölik. Ezt mondták egymásnak: Nézzétek, ott jön az álomlátó! Gyertek, öljük meg, dobjuk bele egy kútba, és mondjuk azt, hogy vadállat ette meg! Akkor majd meglátjuk, mi lesz az álmaiból!”

József történeteit olvassuk a Bibliaolvasó Kalauz alapján, ami az Ószövetség legtanulságosabb családregénye. Bár az üdvtörténeti vonal, Jézus vérvonala nem Józsefen, hanem Júdán keresztül megy tovább, mégis József életét nagyon hosszan és részletesen tárja elénk a Biblia. Ez a történet nagy hatással volt az irodalomra és művészetekre is: Verseket, regényeket, filmeket, zeneműveket ihletett.

József az apja kedvence volt, a dédelgetett legkisebb, aki igen gyorsan kivívta testvérei gyűlöletét, majd lett belőle egyiptomi rabszolga. – Mégis, később ő maga mondja ki élete összefoglalásaként testvéreinek: Mindazt a rosszat, amit ti ellenem terveztetek, Isten jóra fordította.

Ebben a látásban sokat tanulhatunk tőle. Ahogy éljük az életünket, folynak az események, és ahogy értékeljük azokat, az mindig csak a dolgok földszinti nézete. Van azonban egy felsőbb szint is: Amit Isten eltervez és véghezvisz. Csak akkor fog minden a helyére kerülni, ha e felsőbb szint felől tudjuk látni és értelmezi életünk dolgait.

Mint mikor egy katedrálist megcsodálunk: Amíg túl közel vagyunk hozzá, csak részleteiben vizsgálhatjuk. Sok információt kapunk így, de a részletekben bizony könnyű elveszni. Ahhoz, hogy a maga teljességében láthassuk a hatalmas épületet, messzebb kell menni tőle, a tér túloldalára. Onnan egyben láthatjuk az egészet, és helyükre kerülnek az imént közelről megcsodált részletek.

Ezt a kétféle perspektívát megtaláljuk József történetében is. A tarka ruha a földszinti nézőpontról beszél, míg József álmai az Isteni távlatot hozzák be a történetbe.

A tarka ruha nagyon fontos üzenetet közvetített a testvérek felé: Apjuk Józsefet szereti legjobban. József ki van emelve a többiek fölé. Ő a kivételezett, aki kiváltságokat élvez. Ő az első, a többiek csak utána következhetnek.

Azt szokták mondani: „Nem a ruha teszi az embert”. Valóban nem a ruhája adja az ember valódi értékét. Viszont nagyon sok mindent tud üzenni a ruházat. Az, hogy milyen ruhát viselünk, sok minden elárul pl. a vagyoni helyzetünkről, az aktuális hangulatunkról, arról, hogy éppen gyászban járunk, vagy egy ünnepségre készülünk.

A „tarka ruha” nemcsak József korában, hanem ma is az elsőbbségről szól, a kiemeltségről, a kivételezettségről. És bizony nagyon emberi dolog, hogy meg akarjuk mutatni, kik vagyunk, mire futja nekünk, hogyan élünk. Ruhával, autóval, mobiltelefonnal, bármivel. A hivalkodás és kivagyiság mindig irritálja az embereket, és sok feszültséget okoz.

Jézus tanítványai között is több ízben előjött az elsőbbség kérdése. Egyszer a Zebedeus fiak azt kérték, hogy ők ülhessenek majd Jézus mellett a főhelyeken, amikor eljön az ő országában. Máskor meg a tanítványok mindannyian azon versengtek, hogy ki a legnagyobb közülük. Jézus akkor eléjük állított egy kisgyermeket, és azt mondta: Őhozzá akarjatok hasonlítani! Ilyeneké az Isten országa.

Nézzük csak tovább az Igét: Józsefnek nemcsak tarka ruhája volt, hanem álmai is. Kévékről álmodott, majd napról, holdról, csillagokról, és álmai arról szóltak, hogy a családja le fog borulni előtte. Ezekkel az álmokkal valami új jön be a történetbe, itt eggyel magasabb szintre kerülünk. Az álmokon keresztül ugyanis maga Isten üzen Józsefnek, és rajta keresztül családjának. A Szentírásban számos további példát találhatunk, amikor Isten álomban jelentette ki akaratát.

Nekünk ebből a szempontból könnyebb helyzetünk van, hiszen van Bibliánk, amit olvashatunk, és Isten akaratát megérthetjük belőle. József kezében azonban nem volt írott Ige. Isten ezért az ő esetében is felhasználta az álmokat, hogy azokon keresztül tudassa akaratát. Így engedett bepillantást terveibe.

Van a történetben egy kulcsmondat az álmokkal kapcsolatban. Amikor a testvérek meglátják Józsefet közeledni, azt mondják: Nézzétek, itt jön az álomlátó! Öljük meg, és „majd meglátjuk, mi lesz az álmaiból!” – Vagyis: Lássuk, hogy melyik forgatókönyv fog megvalósulni! Mert két lehetőség van: Most megöljük Józsefet, és elpusztul az álmaival együtt, vagy pedig Isten terveit hallottuk rajta keresztül, és akkor Isten felemeli őt. 

Mi lesz József álmaiból, mi lesz Isten terveiből? Az fog-e megtörténni, amit Isten akar?

Ez a kérdés ma is, számunkra is. Látjuk és tapasztaljuk az elsőbbség, a hivalkodás, a gyűlölet világát, amiről a tarka ruha beszél. Látjuk, hogyan válhat valaki dédelgetett kedvencből gyűlölt ellenséggé. Látjuk, hogy milyen sok minden az elsőségen, a helyezkedésen, a könyöklésen, az anyagi helyzeten múlik.

Ez az Ige azt üzeni, hogy ebben az emberi zűrzavarban a tisztánlátásra egyetlen esélyünk van: Ha meg tudjuk látni Isten terveit! – Úgy, mint az előbbi példában, a katedrális esetében: Nem beleveszve a részletekbe, kicsit hátrébb tudjunk lépni, kicsit magasabbról, Isteni nézőpontból tudjuk értékelni a helyzetünket, a sorsunkat.

Minden, ami Józseffel történt, végső soron Isten tervébe illeszkedett. Bármit is tettek a testvérei: Ciszternába dobták, eladták, rabszolgasorsba taszították – Isten tervében ezek is a helyükre kerültek. A tarka ruhára is itt kapjuk meg a választ, hiszen valóban Isten terve szerint emeltetett ki József. Isten akaratából lett kiváltságos, lett belőle Egyiptom második embere. A legfontosabb pozícióba került, ő osztotta el, ami a hét bőséges esztendőben megtermett Egyiptomban. Miért? Azért, hogy rajta keresztül mentse meg Isten József családját, az Ő választottait, a későbbi Izráelt. 

József álmain annak idején felháborodott egész családja. Talán király akarsz lenni fölöttünk? Talán hajoljunk meg előtted? – És lám, azok az álmok Isten terveit jelezték előre, és valósággá váltak. Józsefet elöljáróvá tette Isten, és családja leborult előtte.

Csak ebből az irányból érdemes nézni önmagunkat is. Történjen bármi, csak fentről, Isten tervei felől nézve válik értelmessé, hogy miért alakultak úgy a dolgok éppen velünk, éppen akkor… És Józsefhez hasonlóan így kaphatunk mi is szerepet Isten terveiben. Így lehetünk az erőnkkel, adottságainkkal Isten munkatársai és tervének előmozdítói.

Adjunk hálát Istennek minden ilyen pillanatért!