Az Úr csodásan működik

• Olvasmány: Ruth könyve 1,1-15
• Alapige: Rómaiakhoz írt levél 8,28

„Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket örök elhatározása szerint elhívott.”

BEVEZETÉS | A könyv első verse szerint Ruth könyvének története a bírák korában játszódik. Ez a korszak egy zűrzavaros időszak volt Isten népének életében. Mert „abban az időben nem volt király Izráelben. Mindenki azt csinálta, amit jónak látott” (Bír 21,25). Az ilyen „megyünk a magunk feje után” életnek pedig mindig következményei vannak! Nemcsak fizikai, hanem lelki is: Isten „elengedte” népe kezét, megvonta védelmét tőlük, megengedte, hogy Izráel ellenségei lerabolják a termést, elpusztítsanak mindent és mindenkit. Ennek pedig ez lett a következménye: „éhínség támadt az országban”.

1. TRAGIKUS CSALÁDTÖRTÉNET | Ebben a gazdasági, erkölcsi és egzisztenciális prob¬lémák¬kal terhelt történelmi helyzetben játszódik Elímelek és Naomi családi története:

1.1. Éhínség az Ígéret földjén: Az életben maradás reményében a család Moáb mezején telepedik le. Idegenként az idegenben. Az Ószövetségben ezek az „Ígéret földje-elhagyások” sohasem sültek el jól! (Lásd pl. Ábrahám történetét!) Mintha ilyenkor az áldásokat hagynák maguk mögött a bibliai szereplők. De annyi bizonyos, hogy Elímelek és Naomi a maguk kezébe veszik sorsukat. Ebből pedig ritkán szokott jó származni Isten gyermekeinek az életében!

1.2. Meghalt Elímelek: Először minden jól alakult, majd beindult a tragédiák sorozata, ami Naomi férje halálával kezdődött. Az asszony, aki idegen volt Moáb mezején, egyedül maradt két fiával.

1.3. A két fia elvesztése: Nem tudjuk, hogy az egyes tragédiák között mennyi idő telik el. Akár hosszú évek is. A szerző Naomi életének lefelé ívelő pályáját írja le az eseményekkel, aminek következő lejjebbi lépcsőfoka két fiának halála.

1.4. Egzisztenciális mélypont: Azzal, hogy a család minden férfi tagja meghal, a nők egzisztenciális válságba kerülnek. Idegenként egy idegen földön. Naomi nem számíthatott együttérzésre. Nőként önálló jövedelme nem volt, menyein kívül rokonai nem voltak, akikre számíthatott volna.

2. VISSZA A KIINDULÁSI PONTHOZ | Hosszú évek telhettek el azóta, hogy Naomi és családja Moáb mezejére érkezett, és most ugyanabba a válságos élethelyzetbe jutott vissza, ami elől az Ígéret földjéről menekült. Ezek után nem volt maradása ezen a vidéken, ráadásul értesült arról is, hogy „az Úr rátekintett népére, és kenyeret adott neki” (Ruth 1,6).

Két menye is elindult vele. Naomi próbálja lebeszélni őket erről: „Forduljatok vissza, leányaim, menjetek, mert én már öreg vagyok ahhoz, hogy férjhez menjek. … Nem, leányaim! Az én sorsom túl keserves volna a számotokra! Hiszen az Úr keze ért el engem” (Ruth 1,12-13).

Két dolgot árulnak le szavai: (1) Naomi keserűségében reménytelennek és elveszettnek látta az életét. Időskora miatt nincsen esélye újra férjhez menni. Férj és gyermekek nélkül pedig nincsen kire támaszkodnia. Ez a helyzet egyenlő a halállal. (2) Isten ítéletét látta tragédiái hátterében. Úgy látta Istent, mint aki mindent elvett tőle.

Igaza volt Naominak? Nem, mert az elkeseredett asszony nem látta azt, hogy Isten már készíti számára a kiutat válságos helyzetéből! (1) Eljutott hozzá a jó hír az éhínség végéről, amely esélyt adott számára a hazatérésre. (2) Isten nem engedi el mellőle Ruthot, az egyik menyét, és így nem egyedül kell új életet kezdenie. De Naomi annyira elkeseredett, hogy nem látja Isten gondviselő szeretetét, ahogyan sokszor mi sem látjuk azt mélységeinkben.

3. ISTEN AJÁNDÉKA | Pedig Naomi Ruth személyében hatalmas ajándékot kapott az őt nagyon is szerető Istentől! Újabb esélyt egy boldog életre! Mert van egy másik igazság is, amelyet a sötétség óráiban elfelejt az ember. Az, hogy ha Isten bezár előttünk egy ajtót, bizonyosan kinyit valahol egy másikat!

4. ISTEN AZ OK ÉS AZ OKOZÓ | Amikor megérkeztek Betlehembe, és az egész város összefut érkezésük hírére, így szól: „Ne hívjatok engem Naominak, hívjatok inkább Márának, mert nagyon megkeserített engem a Mindenható. Egész családommal mentem el, és kifosztottan hozott vissza az ÚR. Miért hívnátok engem Naominak, hiszen megalázott engem az ÚR, és bajba döntött a Mindenható.” Naomi lelepleződik, szavai leplezik le őt! Kiderül, nem csak nem látja Isten szeretetének jeleit, de már Istent is okolja mindazért, ami őt érte! Megkeserített, kifosztott, megalázott, bajba döntött… – sorolja a vádjait.

5. AZ ÚR CSODÁSAN MŰKÖDIK | Mi is történt eddig? Nézzük meg most mindezt a másik fél, Isten szemszögéből. (1) Az éhínség tragédia, de Naomi így jutott el Moáb mezejére, ahol találkozott azzal a Ruth-tal, akinek helye volt Isten terveiben. (Ne feledjük, hogy Ruth neve, bár pogány volt, mégis ott szerepel Jézus családfájában!) (2) Elvesztette férjét és gyermekeit, ez is tragédia, de Naomi így kényszerült vissza Betlehembe. (3) Az asszony kifosztva érkezett haza, ez is tragédia, de ez azt jelenti: nem támaszkodhat arra, amit maga elért. Semmije sincsen, de nem kiszolgáltatott, mert Isten jelen van, mellette áll, még ha ezt nem is látja még!

Mire tanít ez bennünket? Arra, hogy soha se veszítsük el a reménységünket, bizalmunkat! Ha nem is látjuk még most, – de: „Az Úr csodásan működik, bár útja rejtve van. Tenger takarja lábnyomát, szelek szárnyán suhan. Mint titkos bánya mélyében, formálja terveit. De biztos kézzel hozza föl, mi most még rejtve itt.”

Ezért nem olcsó és üres biztatás az, amit Pál mondott: „Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket örök elhatározása szerint elhívott” (Róma 8,28).