A Feltámadott Krisztus erejében

• Alapige: Apostolok Cselekedetei 3,11-13.16.19.22.25-26.

„Mivel ez az ember feltartóztatta Pétert és Jánost, az egész nép megdöbbenve futott össze hozzájuk a Salamon csarnokába. Amikor Péter ezt látta, így szólt a néphez: „Izráelita férfiak, mit csodálkoztok ezen? Mit néztek úgy ránk, mintha saját erőnkkel vagy kegyességünkkel értük volna el, hogy ő járjon?
Ábrahám, Izsák és Jákób Istene, a mi atyáink Istene megdicsőítette Fiát, Jézust, akit ti kiszolgáltattatok… Az ő nevébe vetett hitért erősítette meg ezt az embert, akit itt láttok és ismertek, és a tőle való hit adta vissza neki a teljes egészségét mindnyájatok szeme láttára… Tartsatok tehát bűnbánatot, és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek; hogy eljöjjön az Úrtól a felüdülés ideje…
Maga Mózes mondta: Prófétát támaszt nektek testvéreitek közül az Úr, a ti Istenetek, olyat, mint én: őt hallgassátok mindenben, amit csak mond nektek…
Ti vagytok a fiai ezeknek a prófétáknak és annak a szövetségnek, amelyet Isten atyáinkkal kötött, amikor így szólt Ábrahámhoz: És a te magodban áldatik meg a föld minden nemzetsége. Isten elsősorban nektek támasztotta fel és küldte el Szolgáját, aki megáld titeket azzal, hogy mindenkit megtérít a maga gonoszságából.”

[fusion_dropcap boxed="yes" boxed_radius="0" color="#987a55" class="fusion-content-tb-dropcap"]A[/fusion_dropcap] Húsvét utáni 2. vasárnapon ez az Ige a Húsvét „utóéletét” tárja elénk, a Feltámadott Krisztus munkálkodását.

Péter és János meggyógyítja a bénát az Ékes-kapuban, ő boldogan ugrándozik, dicsőíti Istent, erre egész tömeg verődik össze, akik félelemmel és csodálkozva nézik, mi történt.

A történetet lejegyző Lukács számára azonban nem is maga a csoda igazán fontos, hanem az azt követő apostoli bizonyságtétel. Ebben részletesen elmondhatja, hogy a feltámadott Krisztus ereje áll a gyógyulás mögött. „Az Ő nevébe vetett hitért” gyógyult meg a béna ember. – Péter igehirdetéséből kiderül, hogy a hallgatók maguk is részesülhetnek Krisztus gyógyító erejében. – Az Ige most nekünk hangosítja fel ezt az üzenetet: Isten szava ma is gyógyító erő, a mi életünkben is.

Először is tudnunk kell, kire hallgassunk. Itt az apostol Mózesre hivatkozva mondja: „Prófétát támaszt az Úr, őt hallgassátok!” Istennek van mondanivalója számunkra, és megvannak az emberei is, nemcsak Mózes idejében, nemcsak az apostoli korban, hanem ma is. Rájuk kell hallgatni, akik Isten üzenetét közvetítik felénk.

Nem is olyan egyszerű ez, hiszen olyan sokféle „hallgatnivalónk” van. Naponta elárasztanak bennünket mindenféle információval a Facebook-on, internetes és televíziós hírekben. Alig győzzük feldolgozni. Olyan híreket, információkat is ránk ömlesztenek, amiket nem is kértünk. Túl vagyunk telítve. Egyre nehezebb a hasznos információk kiválogatása.

Mire tudunk figyelni? Van-e fülünk Isten üzenetére?

Egy ismert példatörténet szerint egy indián meglátogatja barátját a forgalmas világvárosban. Ahogy sétálnak a tülkölő taxik és tolongó járókelők forgatagában, az indián egy tücsök ciripelésére figyelt fel. Barátja dicsérni kezdte kifinomult hallását, de ő csak annyit mondott: Tudod, én szeretem, és ismerem a természetet, a hangjai számomra fontos információkat hordoznak, ezért figyeltem fel a tücsökzenére is. Majd ellenpróbát tett. Néhány fémpénzt szórt a járdára, és a csörgésre többen is megálltak, körülnéztek, nem ők ejtettek-e le valami pénzt vagy értéket. Pedig a hatalmas zaj ezt a pengést ugyanúgy elnyomta, mint a tücsök hangját.

Ami nekünk fontos, azt meghalljuk. Vajon meghalljuk-e, amikor Isten üzen? Szólhat hozzánk a Biblián keresztül, amikor egyénileg olvassuk, és szólhat az igehirdetésben (még a technika segítségével, a neten keresztül is), vagy egy ének szavain keresztül. Megállíthat bennünket egy beszélgetés vagy valamilyen esemény segítségével is. A kérdés mindig az: Bárhogyan is szólít Isten, bármilyen úton is érkezik hozzánk, mi vajon meghalljuk-e szavát? Van-e annyira fontos, hogy felfigyeljünk rá?

A következő fontos lépés az Igében az, amikor Péter apostol a próféták örököseinek nevezi hallgatóit. „Ti vagytok a fiai (örökösei) a prófétáknak.”

Ezzel már nem passzív igehallgatóknak nevez bennünket az Ige, hanem Isten üzenete hordozóinak! És nem akármilyen örökség bízatott ránk, hanem az evangélium közepe, lényege, a feltámadás és az élet evangéliuma. „Ti vagytok az örökösei”, „nektek támasztotta fel Szolgáját”!

A gyógyításban is ez az örökség játssza a főszerepet. Amikor a kolduló béna felnéz az apostolokra, valami kézzelfoghatót vár, valami konkrét értéket, pár fillérnyi segítséget, de ehelyett ezt hallja: „Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked.” – És mi is az, „amije van”? Mi az apostol öröksége, amiből adni tud? Jézus nevét és gyógyító erejét adja! Megerősíti, talpra állítja ezt az embert, aki így új életminőséget nyer, egészséget, új életet. Ez pedig sokkal többet ér minden kincsnél és pénznél a béna számára.

Vajon mi tisztában vagyunk-e a ránk bízott örökség valódi értékével? Megbecsüljük-e? Továbbadjuk-e?

Végül az apostol Ábrahám példáján mutatja be hallgatóinak, hogy miképpen sokszorozódik Isten áldása. Az Ábrahámnak adott ígéret úgy hangzott: rajta keresztül áldatik meg a föld minden nemzetsége.

Az áldás olyan szavakat jelent, amik mögött Isten felhatalmazása áll. A kimondott áldásban benne van Isten ajándéka, Isten ereje, minden jó, ami csak az életünkhöz szükséges. Az áldásnak a lényegéhez tartozik, hogy Isten ajándéka sokszorozódik a megáldottakon keresztül.

Isten áldásának ez a vonala gyönyörűen végigkövethető a Szentírásban. Ábrahám felé elhangzott az ígéret: rajta keresztül a föld minden nemzetsége áldást nyer. Utódain keresztül, Izsák és Jákób vonalán a 12 fiúhoz ér az áldás, akik már a választott nép törzseinek ős-atyjai. Azután Júda vonalán, Dávid ágán megy tovább az áldás egészen Jézusig. S mit látunk? Jézus elhív magának 12 tanítványt, mintegy az „új népre”, a Benne hívők közösségére, az egyházra utalva ezzel a számmal. Az apostolok révén aztán eljut a Krisztusról szóló evangélium a föld minden tájára.

Ebben a történetben is éppen annak lehetünk tanúi, amint az apostolok továbbadják az evangéliumot, Krisztus gyógyító erejéről téve bizonyságot. És ismét fontos hangsúlyozni: Nem csupán a meggyógyított bénának szól ez a kiváltság, hanem az egész hallgatóságnak! Péter kifejezetten hangsúlyozza: „Isten elsősorban nektek támasztotta fel Szolgáját”, vagyis Fiát, Krisztust, „aki megáld titeket azzal, hogy mindenkit megtérít gonoszságából.” Vagyis kinyitja a megtérés, gyógyulás kapuját mindenki előtt, aki hisz Őbenne.

A sánta meggyógyulása a Feltámadott Krisztus gyógyító erejének szép példája. Egy megkeseredett, kolduló ember visszakapja életkedvét. Egy járni képtelen, magatehetetlen ember újra megerősödik, járkál, ugrándozva dicsőíti Isten hatalmát! Igen, ebben látjuk Isten szavának, Igéjének erejét! És ez a célja a mi életünkkel is: hogy felemeljen, gyógyítson, megerősítsen.

Kérjünk alázatot, tiszta látást Istentől, és így gondoljuk át mostani helyzetünket, testi-lelki állapotunkat. Adjuk magunkat teljes bizalommal az Ő kezébe, hogy felemeljen, gyógyítson, erősítsen minket!